Háború lesz Amerika és Irán között?

Likvidálták Kászim Szulejmáni iráni tábornokot, aki az ország egyik legbefolyásosabb politikai-katonai szereplője volt, a Forradalmi Gárda Kudsz-egységének parancsnoka. Végeztek Abu Mahdi al-Muhandisszal is, aki a Népi Mozgósítási Erők nevű, Irán támogatását élvező ernyőszervezet egyik vezetője volt.

Nem előzmény nélküli

December 28-án rakétatámadás érte a Kirkuk melletti K-1 légibázist, egy a hadseregnek alvállalkozóként dolgozó, civil amerikai állampolgár meghalt. Washington szerint a Hezbollah Brigádok milícia hajtotta végre az akciót. Az amerikaiak válaszul két szíriai és három iraki helyszín ellen intéztek csapást, megölve a szervezet huszonöt fegyveresét.

Ez sem maradt következmények nélkül, a Hezbollah Brigádok támogatói 2019 utolsó napján behatoltak a bagdadi amerikai nagykövetség területére, tüzeket is gyújtottak, az épületbe megpróbáltak betörni, és csak január elsején távoztak onnan. A mai hírek tükrében szimbolikusnak is tűnhet, hogy a tüntetők az épület  falára írták:

Kászim Szulejmáni a vezetőnk

Az amerikai légicsapás okairól és következményeiről Szalai Mátét, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatóját, a Corvinus Egyetem oktatóját kérdeztük.

Ki volt Kászim Szulejmáni és mennyire volt fontos szereplő?

Az Iráni Forradalmi Gárda tábornoka, a Kudsz-erők parancsnoka volt. A három legbefolyásosabb iráni között tartották számon, az elnök és a legfőbb vallási vezető mellett. Fontos szerepe volt abban a fajta külpolitikában, amiben Teherán nem a hagyományos háborúra, hanem a nem-állami szereplők hálózatára helyezte a hangsúlyt a régióban. Szulejmáni szimbolikus karakter, nagy személyes befolyással. A Forradalmi Gárda viszont egy intézmény, ennek ugyan most likvidálták az egyik politikai vezetőjét, de ez nem azt jelenti, hogy az iráni külpolitika lebénulna, de mindenképp lesz hatása Szulejmáni halálának, amit menedzselni kell, ennek érdekében az iráni vezetés már ki is nevezte Szulejmáni utódját Ismail Kani személyében.

Most tudták azonosítani a hollétét, vagy az iraki eszkalációra érkezett amerikai válasz volt a csapás?

Korábban is lehetett hallani arról, hogy például Izraelnek vannak információi Szulejmáni szíriai tartózkodási helyéről, de nem volt egyértelmű, hogy a likvidálása milyen pozitív és negatív következményekkel járhat, ezért nem léptek. A kiiktatása illik az elmúlt hét eseménysorozatába, a Hezbollah Brigádoktól a bagdadi eseményekig.

Mi lehet az amerikaiak célja?

Hagyományos háborút vélhetően egyik fél sem akar, ez elhúzódna, rengeteg ember- és pénzügyi veszteséggel járna. Arról lehet gondolkodni, hogy Donald Trump a közelgő elnökválasztás miatt érdekelt egy háborús helyzetben, de egyrészt az amerikai társadalom többsége beavatkozásellenes, másrészt, ha mégis pozitívan fogadnának egy támadást Amerikában, az pár hónap alatt könnyen átfordulhat negatív érzelmekbe, látva az áldozatokat. Nehéz kérdés, hogy mi Washington végcélja, nem látjuk, hogy Trumpék mit akarnak elérni ezzel az Irán-politikával. Szulejmáni likvidálására sokan vártak, a Közel-Keleten is voltak ellenlábasai, hosszútávon lehet elrettentő hatása az akciónak, de rövidtávon növeli a biztonsági kockázatokat.

Irán kemény válaszlépéseket ígér, mit tehetnek?

Irán vagy a velük szövetséges erők korlátozott támadásokat hajthatnak végre amerikai támaszpontok, katonai- és civil célpontok ellen a közel-keleti régióban.

Úgy tűnik, hogy Washington nem tájékoztatta előzetesen Bagdadot az akcióról, ennek milyen hatása lehet az amerikai-iraki viszonyra?

A kapcsolat már a múlt héten mélypontra zuhant az egyébként is bonyolult iraki belpolitikai helyzetben. December eleje óta ügyvivő kormány van, a Népi Mobilizációs Erőket nem sikerült integrálni az állam alá, a milíciáknak így gyakorlatilag szabad keze van. Az amerikai nagykövetségnél történt incidensnél az iraki hadsereg nem tudta, vagy nem akarta megvédeni az épületet. Ahhoz, hogy a követség területére bejussanak az emberek, több ellenőrzőponton kell átjutniuk, ezek vagy üresek voltak, vagy átengedték őket, bármelyik is történt, mindkettő problémás. A feszültség növekedhet a csapással, nemcsak az Irán-párti, hanem az Irán-ellenes erők egy része is elítélte a támadást. Még az a Muktada al-Szadr is, aki jó pozícióban van Irakban és nem nevezhető Irán-barátnak, arról beszélt, hogy újraszervezheti a milíciáját. Teheránnak valószínűleg az lehet a célja, hogy Bagdadban megszüntessék az amerikai haderő iraki tartózkodásának jogi alapját. Ez óriási győzelem lenne Iránnak.

Forrás: Alfahír

Close