Brexit: döntöttek a halasztásról, de több határidőt is szabtak

Kétlépcsős folyamatról állapodtak meg a brexithatáridő hosszabbításának ügyében. Maradtak kétségek. A vártnál sokkal később született eredmény az európai uniós vezetők brüsszeli csúcstalálkozóján rendezett brexitmegbeszélésen. Az előzetesen várt este hét órás bejelentések időpontjait egyre csak tologatták, és közben először egy május 22-i, később több másik időpont is kiszivárgott. Sőt, diplomáciai források még az év végéig történő meghosszabbítást sem zárták ki.

Végül éjfél előtt derült ki, milyen megállapodás született: a találkozón elfogadott zárónyilatkozat értelmében

    • a jelenlegi 2019. március 29. helyett 2019. május 22. lenne az új határidő, amennyiben a londoni alsóház jövő héten elfogadja a távozás feltételeit rögzítő, kétszer már leszavazott megállapodást.

 

  • Újabb elutasítás esetén a szigetország április 12-ig továbbra is az Európai Unió tagja maradna, de eddig jeleznie kellene, hogy mik a szándékai a továbbiakban.

Ez lényegében azt jelenti, hogy eddig döntenie kellene, hajlandó-e részt venni a május végi európai parlamenti választásokon.

Ha igen, akkor jöhetne egy hosszabb kiterjesztés, amelynek időtartamáról később egyeznének meg, ha viszont nem, akkor megállapodás híján rendezetlenül válna ki az Egyesült Királyság.
„Április 12-éig minden opció nyitva marad, a brit kormány addig eldöntheti, mit akar, legyen az hosszú halasztás, rövid halasztás, vagy akár azonnali kilépés” – mondta Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a döntés utáni sajtótájékoztatón.

Felmerült az a kérdés, hogy egy esetleges hosszú határidő vajon meddig tarthatna. Erre a sajtótájékoztatón Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke csak annyit mondott:

„a legvégsőkig”.

Most tehát az a kérdés, hogy az eddig mind 2019. januárjában, mind 2019. március 12-én leszavazott javaslattal mit kezd most a brit parlament alsóháza. Arról ugyanis korábban már döntöttek, hogy halasztást szeretnének, és arról is szavaztak, hogy semmiképpen nem akarnak megállapodás nélküli brexitet.

Ám ha a jövő héten sem fogják megszavazni a javaslatot (amit egyébként az EU véglegesnek tekint, a Munkáspárt pedig újra tárgyalna róla a brit parlamentben), akkor jövő csütörtökre újabb, rendkívüli EU-csúcsot hívnak össze, ahol kemény viták várhatók, és ahol a brit külügyminiszter szerint akár újabb brexit-népszavazást is előírhat az EU – más kérdés, hogy Jeremy Hunt szerint ezt a brit parlament nem fogadná el.

A petícióról nem mondtak véleményt

Az EU-döntés utáni sajtótájékoztatón Donald Tuskot és Jean-Claude Junckert is megkérdezték: mit gondolnak arról a petícióról, amely arra szólítja fel a brit kormányt, vonja vissza az 50. cikket, és maradjon az EU tagja. A februárban indított kezdeményezést eddig több mint kétmillió ember írta alá (az egymilliót csütörtök délután érte el a számláló, éjfél után kicsivel pedig már 2.138.983 aláíró volt). A szabályok szerint százezer fölötti aláírónál a parlamentnek meg kell vitatnia a kérdést, de ez jogilag ez semmire nem kötelezi a kormányt. Az Egyesült Királyságnak egyébként 66 millió lakosa van.

Újra kell tárgyalni a brit EU-tagság megszűnésének feltételeit rögzítő kiválási szerződést, amelyet már kétszer is elutasított a londoni parlament alsóháza – jelentette ki Jeremy Corbyn, a legnagyobb brit ellenzéki erőnek számító Munkáspárt elnöke Brüsszelben még a csúcs kezdete előtt.

“Eltökéltek vagyunk, hogy megegyezzünk, és ezzel megakadályozzuk az Egyesült Királyság rendezetlen kilépését, illetve konstruktív jövőbeli kapcsolatot alakítsunk ki az Európai Unióval” – mondta akkor Corbyn, miután megbeszélést folytatott Michel Barnier-vel, az EU brexitügyi főtárgyalójával.

Close