Vissza a kommunizmusba? – Szinte minden irányítást elvenne az önkormányzatoktól az Orbán-kormány

A kormány frissen beadott javaslatai szerint az önkormányzatok nem szólhatnának bele, mi épül a településen és mi nem, a szabálysértési ügyeket átadnák a rendőrségnek, a tömegközlekedést pedig a városoknak az iparűzési adóbevételekből kellene fenntartani. Utóbbi megrogyaszthatja az amúgy sem túl biztos lábakon álló fővárosi költségvetést.

November 12-én a kormány óriási törvénydömpinggel árasztotta el a Parlament honlapját, amelyekben az adózástól a közigazgatáson át a közbeszerzések rendszeréig rengeteg mindent átszabályoz. És bár az Orbán-kormány békülékeny hangot ütött meg az ellenzéki vezetésűvé vált önkormányzatokkal szemben, több olyan javaslat is szerepel a törvénymódosításokban, amellyel

Nem lesz beleszólásuk

A “fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról” címmel beadott salátatörvény például több dolgot is szabályozna, de az önkormányzatokat talán leginkább érintő része rögtön az, amivel kezdődik, eszerint

2020 március elsejétől a járásközpont városok jegyzőinek át kellene adniuk a maradék, építési igazgatással kapcsolatos feladataikat a kormányhivataloknak,

A feladatokkal együtt pedig “az önkormányzatok mindazon vagyona és vagyoni értékű joga” is menne az államhoz, “amely a jegyző építésügyi igazgatási feladatainak ellátását biztosítja”, ráadásul ingyen. Az önkormányzat vagyonával együtt pedig az ilyen feladatokat ellátó köztisztviselők is átkerülnek a kormányhivatalhoz.

Az átvételről a tervezet szerint a fővárosi és megyei kormányhivataloknak az érintett települési önkormányzatok polgármestereivel 2020. január 31-ig megállapodást kell kötniük.

Ez egy elég jelentős feladatelvonás az önkormányzatoktól, amelyeknek innentől nem lesz beleszólása abba, hogy mi és hogyan épül a városokban, kerületekben.

Az építésügyi hatósági munkába a település vezetésének eddig sem volt beleszólása, viszont a jelenlegi rendszer szerint ha valaki építeni akar valamit, akkor először az első fokon eljáró építési hatósághoz, a jegyzőhöz kellett fordulnia. Ha a jegyző nem adott engedélyt, másod fokon fordulhatott az illető a kormányhivatalhoz, de ott eléggé meg kellett indokolnia, hogy miért is nem fogadja el a jegyző véleményét. A jegyzőt pedig értelemszerűen a polgármester nevezi ki, vagyis a település vezetésének nevében járt el, nem a kormányéban.

Az önkormányzatnak a változtatás után annyi beleszólása lehetne az építkezésekbe, hogy a települési vagy kerületi építési szabályzatot továbbra is az önkormányzatnak kell meghoznia és elfogadnia és a településképi véleményezés is marad önkormányzati feladat. Vagyis, amennyiben ez így marad, 2020 márciusától az önkormányzatoknak abba nem lesz beleszólása, hogy mi épüljön a településen, de abba igen, hogy az hogy nézhet ki.

Igaz, nem ez volt az építési igazgatás centralizálásának első lépése: 2015-től már volt egy központosítás, amikor az építési hatóságokat a kisebb településekről a járási központokba helyezték át, vagyis a kisebb falvak építési engedélyeiről a járás egyik városában döntöttek. Most viszont onnan is elkerül, ahogy az eddig ezt maguknak intéző budapesti kerületi önkormányzatok jegyzői is elvesztik az építési hatósági jogköreiket. Ahogy a Fővárosi Önkormányzat főjegyzője is.

Ugyanez a törvény azt is megváltoztatná, hogy kinek kell eljárnia a szabálysértési ügyekben.

A kisebb ügyekben eddig a járási kormányhivatal volt az eljáró hatóság, ez kerül át a rendőrséghez.

Ezzel gyakorlatilag az egyik, létszámhiánnyal küzdő, feladatokkal túlterhelt szervezettől kerül át egy adag feladat egy másikhoz. Annyiból viszont ez is az önkormányzatoknak rossz, hogy sokkal inkább leterheltek lesznek a kerületi rendőrségek.

Forrás: index.hu

Close