600 ezer forint pénzbüntetésre ítélték azt a fiút, aki jóhiszeműen jelezte a BKK felé, az online bérletértékesítési rendszerének a hibáját

A 18 éves fiatalember még 2017-ben került be a hírekbe azzal, hogy jóhiszeműen jelezte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) felé az online bérletértékesítési rendszerének a hibáját.

Az ügyben feljelentést tett a rendszert üzemeltető T-Systems Magyarország Zrt., sőt, az ügyészség 8 éves, letöltendő börtönbüntetést kért a férfira, mert szerintük veszélyes a társadalomra, illetve vádalkut is ajánlottak neki: 2 év börtönt 4 évre felfüggesztve, ha bűnösnek vallja magát.

A 444 most arról ír, hogy ha nem is börtönbüntetésre ítélték, de bűnösnek találták a programozót.

Az ítélet után az ügyvédje így nyilatkozott:

„aki jószándéktól vezérelve a köz érdekében feltár egy komoly biztonsági hibát, nem követ el olyan cselekményt, ami veszélyes lenne a társadalomra. A büntetőjog az ártó szándékú cselekmények esetében alkalmazható. A bíróságnak fel kellett volna ismernie, hogy a védencünknek köszönhetően hárult el a biztonsági kockázat és felmentő ítéletet kellett volna hoznia. Fontos, hogy a joggyakorlat ebbe az irányba menjen, a bíróságok ismerjék fel, hogy az etikus hackerek nem követnek el bűncselekményt, ezért fellebbeztünk”.

A Telekom rendszerébe 2017 tavaszán számos alkalommal, illetéktelenül behatoló hacker ügye kapcsán, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közleményével szemben az alábbiakat kívánjuk leszögezni. Ahogy az a bíróság első fokú ítélete alapján is nyilvánvaló, a hacker nem etikusan járt el, ezért etikus hackerként hivatkozni rá a cikkekben és azok  címében nem tényszerű.

A portálunkhoz eljuttatott  Telekom álláspontja az ügyben:

A Magyar Telekom ismeretlen tettes ellen korábban azért tett feljelentést, mert a hacker – az etikus hackelés kereteit több szempontból jelentősen túllépve – az első sérülékenység felfedezése után, a vállalat kifejezett kérése ellenére, számos alkalommal újabb támadásokat indított, az addig megszerzett adatok segítségével további rendszerek feltörésébe kezdett, és további jogosultságok megszerzésére tett lépéseket. Az észlelt sérülékenységet anyagi haszonszerzés céljára is próbálta felhasználni. Mindezek a TASZ saját honlapján megtalálható, etikus hackereknek szóló útmutató szerint is ellentmondanak az etikusság fogalmának.

A támadás ügyfelek személyes adatait nem érintette, azok teljes biztonságban voltak és vannak. A támadása nem érintette azokat a távközlési hálózatokat sem, amelyeken az ügyfelek kommunikálnak. A támadások kapcsán feltárt hiányosságokat a Magyar Telekom még 2017-ben, rövid időn belül kijavította, megszüntette. A vállalat bűncselekmény gyanúja miatt tett feljelentést és a vizsgálat során mindenben együttműködött a nyomozóhatósággal, azonban az ítéletre és a büntetési tételre semmilyen hatása nem volt.

Ugyanakkor továbbra is fontosnak tartjuk, hogy Magyarországon is kialakuljon az etikus hacker tevékenység szabályozott és széles körben elfogadott gyakorlata, valamint hogy a közvélemény is megismerje, megértse az etikus hackelés ismérveit. Ezt elősegítendő a Magyar Telekomnál dolgozunk egy bug bounty program kialakításán. Emellett tervezünk egy egyetemistáknak, főiskolásoknak szóló versenyt, ahol olyan feladatok megoldásán dolgozhatnak csapatokban a diákok, amely során megismerkedhetnek az etikus hackelés kereteivel.

A Magyar Telekom számára kiemelten fontos rendszereinek, valamint az ügyfelek személyes adatainak védelme. Ennek érdekében folyamatosan fejlesztjük és monitorozzuk rendszereinket, hogy szükség esetén azonnal megtehessük a szükséges intézkedéseket. A bejelentett vagy felderített hibákat azonnal javítjuk, és folyamatosan intézkedéseket teszünk a biztonság további fokozására ügyfeleink védelme érdekében (pl. belső folyamatok, szabályozások felülvizsgálata, munkatársak képzése). A még hatékonyabb működés érdekében a Magyar Telekom nemrég átalakította biztonsági szervezetét is, amely új vezető irányítása alatt működik.

Close