Májussal megkezdődött az Orbán-rezsim egyik legjellemzőbb időszaka, a kilakoltatási szezon

Az elmúlt három évben összesen közel 10 ezer otthonból és üzlethelyiségből történt kilakoltatás Magyarországon – mutatják a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnak a napokban közzétett friss statisztikái. Az első negyedévben “mindössze” 114 kilakoltatás történt, de a kilakoltatási moratórium április 30-án véget ért, ezért az esedékes végrehajtások döntő része a következő hónapokra maradt.

Bíró Ica fitnesz-szakértő mai kilakoltatásáról élőben közvetített a magyar sajtó.


A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) adatai alapján

  • az idei első negyedévben 114 kilakoltatás történt Magyarországon, amiben nemcsak a magánszemélyek otthonukból történő kilakoltatása, hanem pl. üzlethelyiségek kiürítése is benne van,
  • a 114 végrehajtási eseményből 70 árverés alapján történt,
  • az elmúlt egy évben, tavaly április 1-je óta ezzel 3195 kilakoltatás történt, ennek 61%-a zajlott lakóingatlan sikeres árverését követő birtokbaadás alapján,
  • de a Nemzeti Eszközkezelő kérelmére is történt szép számú, összesen 314 kilakoltatás, vélhetően a korábbi jelzáloghitel-adósok által fizetendő (egyébként alacsony összegű) bérleti díj elmaradása miatt.

Az ábrán látható, hogy a kilakoltatások száma nem mutat határozott növekedést, az elmúlt években 3000-3500 környékén stagnált hazánkban.

A fentiektől függetlenül a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is vezet egy hasonló statisztikát, mégpedig a pénzügyi intézmények által a nem teljesító adósok esetében kényszerértékesített ingatlanokról. A felügyeleti statisztikák azt mutatják, hogy

  • tavaly 6227 pénzügyi intézményhez (pl. bank, követeléskezelő) kapcsolódó kényszerétékesítés történt Magyarországon (első negyedéves adataink még nincsenek),
  • ebből 1348 ingatlan került át a Nemzeti Eszközkezelőhöz,
  • 2094 ingatlant pedig maga az adós értékesített a kényszerhelyzet miatt,
  • így a bankok, követeléskezelők lényegében 2785 ingatlant árvereztek el.

A kilakoltatási és a kényszerértékesítési adatok csak részben fedik egymást, ugyanis:

  • Az MNB-statisztika az adott negyedévben értékesített és pénzügyileg rendezett fedezeti lakóingatlanok számát tartalmazza, az MBVK statisztikája azonban az ingatlannal kapcsolatos végrehajtási cselekmények (ingatlan önként elhagyása, kilakoltatás, árverést követő birtokbaadás) számát mutatja be. Bár az értékesített lakóingatlanhoz kapcsolódhat végrehajtási cselekmény, ez nem minden esetben igaz.
  • Az MBVK statisztikájában a “Lakóingatlan sikeres árverését követő birtokbaadás” oszlop csak a bírósági végrehajtás során sikeresen árverezett, birtokba adott ingatlanok számát tartalmazza. Az MNB statisztikában a kényszerértékesítés a bírósági végrehajtáson keresztüli értékesítés mellett a bírósági végrehajtáson kívüli értékesítést is tartalmazza. A bírósági végrehajtáson kívül történő értékesítések azonban nem jelennek meg az MBVK statisztikájában, csak az ezekhez kapcsolódó kilakoltatások száma. Ez azonban vélhetően jóval alacsonyabb az értékesítések számánál, mivel ahogy az az MBVK honlapján is szerepel, a bírósági végrehajtáson kívüli értékesítések esetén ritkán következik be kilakoltatási eljárás.
  • Az is eltérést okozhat, hogy egy ingatlan kényszerértékesítése már megjelenik az MNB statisztikában, de a kilakoltatási moratórium miatt a kilakoltatásra csak később kerül sor, így az az MBVK statisztikájában csak egy későbbi negyedévben kerül bemutatásra.
  • Az MBVK statisztikában a “Nemzeti Eszközkezelő kérelmére elrendelt meghatározott cselekmény” oszlopban azon kilakoltatások száma (226 db) jelenik meg, amelyet a Nemzeti Eszközkezelő (NET) kért, miután az állam javára megvásárolt és a hiteladósnak bérbe adott lakás bérleti szerződését a NET felmondta. Bár a kilakoltatást követően a már állami tulajdonban lévő ingatlant a NET eladhatja, ez az értékesítés nem jelenik meg az MNB statisztikában, mivel az nem minősül pénzügyi intézmény által kezdeményezett kényszerértékesítésnek.

Eközben egyébként 2018 végére 4,5%-ra csökkent a 90 napon túl nem teljesítő lakossági hitelek aránya a magyar bankszektorban 2018 végére, ami 2009 eleje óta nem látott mélypontot jelent – mutatják az MNB friss adatai. A bedőlt tartozások jó része valamelyik követelésvásárló céghez került az elmúlt években, kisebb részét pedig a Nemzeti Eszközkezelő programjában engedték el a bankok.

2014 szeptembere óta 568 milliárd forinttal több lakossági követelést értékesített a bankszektor, mint amennyit vásárolt. További 159 milliárd forint tőketartozást elengedtek az adósoknak (főleg a Nemzeti Eszközkezelő programjához kapcsolódóan), vagyis a 2014 szeptembere óta bekövetkezett 986 milliárd forintos állománycsökkenés 58%-ban a követeléseladásoknak, 16%-ban pedig a tartozáselengedéseknek köszönhető.

A követeléseladásban érintett hitelek jó része továbbra is benne lehet a pénzügyi szektorban (jórészt a követelésvásárló pénzügyi vállalkozásoknál), csak éppen a banki statisztikák nem mutatják.

Forrás: portfolio.hu

Close