Az emberek adóforintjából készült négymilliárdos Csaba Parkban, a kép-és hangfelvétel készítése engedélyköteles

Noha a GPS mutatta, hova kellene mennünk, még így is jó időbe telt, mire ráleltünk a Csaba Park bejáratára. Pedig a fideszes városvezetésnek ez a fő projektje, nemcsak TOP-os és Európai Uniós forrásokból jutott pénz a fejlesztésére, de már a Modern Városok Programból is elkülönítettek egy nagyobb összeget a jelenlegi szánkópálya gyermek sípályává alakítására. Pedig nem máshol járunk, mint Békéscsabán, a síkságáról híres Dél-Alföldön.

írja az Alfahír

„Természetesen szabadidőparkra is szükség van, ugyanakkor én megkérdőjelezem, hogy Békéscsabán éppen egy mesterséges dombot kell építeni szánkózás és síelés céljára. Nekem ez kicsit olyannak tűnik, mintha egy osztrák hegyoldalba egy 1600 méter kerületű lóversenypályát építenének, síkfelületet kialakítva”

-ezt már Balczó Zoltán a Jobbik Európai Parlamenti képviselője mondta el a lapnak a park bejáratánál, miután az intézmény vezetője megkérte a portál újságíróit, hogy távozzanak, ugyanis a területen kép-és hangfelvétel készítése engedélyköteles. Ugyan ezzel kapcsolatban erős aggályaik merültek fel, hiszen nehéz elképzelni, hogy egy szabadidőparkban, ami a tervek szerint hamarosan a kolbászfesztivál helyszínéül is szolgál majd, valaki felszólítja a turistákat, hogy tegyék el telefonjaikat. Az igazgató azonban kötötte az ebet a karóhoz, a stáb pedig nem bocsátkozott hosszabb vitába és a bejárat felé vette az irányt, ahol táblát ugyan nem találtak arra vonatkozóan, hogy tilos lenne a felvételkészítés az önkormányzat által tulajdonolt területen, azonban más tiltó rendelkezésre bukkantunk egy forgalmi tábla hátoldalán.

„Azért a Csaba Parkban nem én részesülök a legmostohább elbánásban, hiszen én bemehetek ide, legfeljebb EP-képviselőként nem nyilatkozhatom az uniós források felhasználásának célszerűségéről. Azok, akik egy parkba a kutyájukkal szeretnek bemenni és sétálni, azoknak még nehezebb a helyzetük, hisz láthatóan ebbe a parkba „kutyát behozni tilos”

-jegyezte meg a jobbikos politikus, akinek így velünk együtt már nem volt lehetősége szemügyre venni a virtuális bor- és pálinkamúzeumot, aminek mibenléte felett még e percig sem sikerült dűlőre jutnom, sajnos azonban már az igazgató úrtól sem volt alkalmam érdeklődni felőle.

Nemcsak mi, de a kutya sem szívesen látott vendég a Csaba Parkban.

A helyi jobbikos önkormányzati képviselőtől, Kocziha Tündétől azonban annál többet sikerült megtudni az évek során több ütemre épülve megvalósuló gigaprojektről.

„Ez egy négymilliárdos beruházás, a kolbászfesztivál pedig évente négy nap”

-szemléltette egy mondatban a beruházás aránytalanságát a képviselő, aki érthetetlennek tartja, miért épített a város egy ekkora komplexumot egy olyan rendezvény miatt, amit egyébként sem az önkormányzat, hanem egy magáncég rendez. Pláne úgy, hogy az év többi részében szinte kong az ürességtől. Kocziha elmondása szerint ugyanis nemcsak az ottjártukkor való esős idő miatt lézengtek csak az alkalmazottak a területen, hanem általánosságban is elmondható, hogy alig látogatott a park, ami nagyon kiesik a várostól.

Kocziha Tünde önkormányzati képviselő szerint lett volna jobb helye is a Parkra költött pénznek.

„Úgy gondolom, hogy ha megkérdezték volna a városiakat arról, hogy azt a négymilliárd forintot a Csaba Park építésére költsük el, vagy a városban található száz földesút aszfaltozására, nagyrészük az utóbbira szavazott volna.”

Ha a csabaiaknak különösebben nem is, de egyes vállalkozóknak biztosan nagyobb haszna származik a park üzemeltetéséből, mint az utakból. A képviselő szerint így is szinte minden beruházás túlárazva valósul meg, ha a parkot csak 20 százalékkal is árazták felül, 4 milliárdnál már az is jelentős összeget jelenthetett.

„Ezeket az európai uniós forrásokat a magyar embereknek szánja az Európai Unió, nem pedig egyes haveri meg családi köröknek, akik politikai kapcsolat révén kötődnek a Fideszhez”

-tette hozzá Gyöngyösi Márton a Jobbik EP-listavezetője, aki úgy véli, ez a gondolkodás teljesen elhibázott és tanulnunk kellene az olyan országoktól, amik valóban képesek voltak az európai uniós források segítségével felvirágoztatni hazájukat. Írország például a 70-es években, amikor az Európai Unióhoz csatlakozott szegényebb volt, mint az akkori Magyarország, a kohéziós pénzeknek köszönhetően azonban sikerült egy olyan felzárkóztatást végrehajtania, aminek révén ma már Írország gazdaságilag az Európai Uniós átlag felett teljesít, bérek tekintetében pedig meghaladja a szomszédos Angliának a bérszínvonalát.

Gyöngyösi Márton szerint példát vehetnénk Írországról a kohéziós pénzek felhasználásában.

„Ezekhez a példákhoz kell nyúlni, nem pedig a korrupciót csúcsra járató országok példáját követni”

-summázta a politikus, megemlítve, hogy a jelenlegi beruházás is épp az utóbbira példa, hiszen abban a régióban, ahonnan a legnagyobb az elvándorlás, nem ilyen típusú építkezésekre kellene elszórni a pénzt, hanem a helyi kis-és középvállalkozások bérfejlesztésére vagy a jelenleg katasztrofális állapotban lévő utak rendbe tételére.

Kvárik Anita – Alfahír

Close