Közgyűlést értékelt Dancsó Tibor

2019. november 28-án Békéscsaba Megyei jogú Város Önkormányzat Közgyűlése ülést tartott, melynek történéseivel kapcsolatosan 4 témáról beszélt Dancsó Tibor a DK – Jobbik – Párbeszéd képviselője.


1./  Napirend előtt, „Tegyünk közösen a jobb tájékoztatásért!” címmel szólaltam fel. Arra emlékeztettem a tisztelt jelenlévőket, hogy Békéscsaba az elmúlt években a városban megvalósuló beruházások önrészének biztosítására úgynevezett fejlesztési hiteleket vett fel, mely hitelállomány az idén – ha az erre az évre tervezett 390 MFt-ot is felvesszük – eléri, sőt meghaladja a 2 milliárd forintot. E hitelek törlesztése egyre növekvő terhet ró a városra, tavaly még csak 80 MFt körüli összeget kellett kifizetni, az idén már 140 MFt-ot, jövőre pedig már 198 MFt lesz a kamat + tőketörlesztés éves összege.

Ezeket az összegeket Békéscsaba a működéséből nem tudja kigazdálkodni, ezért az előző közgyűlés úgy döntött, hogy Békéscsaba ingatlanvagyonából ingatlanokat ad el (mert a város költségvetése, annak bevételi és kiadási oldala csak úgy tud egyensúlyban maradni, ha ennek érdekében ingatlanokat értékesítünk.)

Szerintem közös érdekünk, hogy ezek az ingatlanok, valódi, sokszereplős piaci versenyben, jó áron keljenek el. A közgyűlésen elmondtam, hogy számomra nem meggyőző, ahogy a város ezeket az ingatlan-eladásokat bonyolítja (mert csak a törvényes minimum elvárást teljesíti: kitesz egy táblát, meg felteszi a városi honlapra). Ezért az ingatlanok értékesítésével kapcsolatban a következő dolgok megváltoztatását javasoltam:

  • A város honlapján ugyan minden ingatlanról fent van egy leírás, meg néhány fotó, vagy drónfelvétel, de fent kellene legyen egy Békéscsaba térkép, illetve egy helyszínrajz is, melyen egyértelműen látszana az ingatlan elhelyezkedése.
  • Mint kiderült, a város ugyan hirdeti a Csabai Mérlegben az eladó ingatlanjait, de csak szövegesen. Javaslom, a hirdetések – főleg az épületeké – fényképpel együtt jelenjenek meg!
  • Van egy hivatalos Facebook oldala is Békéscsabának, de azon egy árva szó sincs az eladó ingatlanokról. Javaslom, ide rendszeresen kerüljenek fel bejegyzések ebben a témában is!
  • Csak magának Szarvas Péter polgármester úr Facebook oldalának több, mint 13.000 követője van, de több képviselő társamnak is fejenként több ezer! Vajon mekkora hírverés lenne ezeknek az ingatlanoknak, és mennyire tenne jót az értékesítésüknek, ha a képviselő urak és a polgármester úr is, mindannyian tennének egy bejegyzést az eladó ingatlanokról az oldalukon, és a bejegyzésükben a szavazóikat is arra biztatnák, hogy a közös érdekünkben ők is osszák meg a bejegyzésüket?! Javaslom mutassanak példát és ezt tegyék meg!

2./  A közgyűlésen, a “fakivágások” témája is szóba került. A hamarosan épülő Szabolcs utcai kerékpárút miatt kivágandó fák pótlása ügyében, képviselőtársaim figyelmébe ajánlottam a régen érvényben volt 5 cm-es szabályt.

Ennek lényege, hogy egy beruházásnál annyi darab új fát kell a kivágott fa helyett elültetni, ahányszor a kivágott fa törzsének átmérőjébe az 5 cm belefér. Azaz, ha csak egy bokrot, vagy fácskát kell kivágni és pótolni, ahhoz elegendő 1 facsemete. Azonban egy 10 cm-es törzsű fáért már kettőt, egy 20 cm átmérőjűért négyet, egy 50 cm-es, nagy méretű fa kivágásáért, pedig már 10 új facsemetét kell a beruházás építőjének elültetnie.

Javaslatom nem talált megértő fülekre, helyette egy elég vicces „licit” alakult ki a pótlásként elültetendő új facsemeték számát illetően: Az eredeti előterjesztés 55 db. kivágandó és 55 db. elültetendő fát tartalmazott. A pótlásként ültetendő facsemeték számát az előterjesztést előzetesen tárgyaló Városüzemeltetési, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság, javaslatában már 60-ra emelte. A Közgyűlésen a témát előterjesztő Szarvas Péter polgármester úr ezt a 60-at 100-ra javasolta emelni, mire Hanó Miklós képviselő úr – erre rálicitálva – 120 db facsemete elültetését javasolta. Csak halkan jegyzem meg, hogy ha Békéscsabán még mindig az 5 cm-es szabály lenne érvényben, mint régen, akkor ez ezzel a projekttel kapcsolatban minimum 300 facsemete kötelező elültetését jelentené. Hát ennyit a licitről…

3./  A Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatának vitája és elfogadása során meglepetéssel tapasztaltam, hogy a Fidesz és a Hajrá Békéscsaba Egyesület képviselői – figyelemre méltó összhangban – nem szavaztak meg több, teljesen ésszerű – és az átláthatóbb működés irányába mutató – módosító javaslatot sem.

Az ország számos közgyűlésében működő dolog, hogy a féléves munkaterv összeállításához a polgármester és a jegyző javaslatokat kér az önkormányzati képviselőktől is (nálunk nem), mint ahogy máshol az is elfogadott, hogy egy önkormányzati képviselőnek a saját jogán, önállóan is lehetősége van előterjesztést benyújtani (nálunk az önkormányzati képviselőknek ez a lehetőség sem adott).

Az pedig szerintem végképp jogos elvárás, hogy ha önkormányzati képviselőként valamiben döntést kell hoznom, akkor ahhoz az előterjesztésen kívül, előzetesen kapjak meg minden – az apparátus által készített, vagy beszerzett – háttéranyagot, tervvariációt, elemzést és egyéb információt, ami az adott témával összefügg. Mert az ugye nyilvánvaló, hogy helyes döntést a képviselők csak az összes információ birtokában tudnak hozni.

Érdekes módon, a többség ezeket a módosító javaslatokat nem fogadta el. Talán azért, mert a közgyűlés két MSZP-s tagja javasolta, én meg támogattam?

4./  A közgyűlés által tárgyalt egyik projekt a közgyűlési előterjesztések között a „Közösségi kerékpáros rendszerrel kapcsolatos döntések” címet kapta. Teljes neve: „Nyolc magyarországi régió levegőminőségének javítása a levegőminőség javítására szolgáló terv végrehajtásán keresztül“. Ez a projekt a valóságban több, egymástól jól elkülöníthető témából áll. A következő oldalon található első tíz pont a levegőminőségről, a környezetvédelemről és a felvilágosításról szól, a tizenegyedik pedig egy közösségi kerékpáros rendszer létrehozásáról Békéscsabán.

Ezt a projektet az előző közgyűlés 2017. februárjában fogadta el, most csütörtökön nekünk arról kellett döntenünk, hogy hol legyen Békéscsabán az öt dokkolósziget, ahonnan a kerékpárok kibérelhetők és használat után lerakhatók.

Hozzászólásomban hangsúlyoztam, hogy milyen fontos a lakosság környezet-tudatosságra nevelése. El kell érjük, hogy Békéscsabán senki se fűtsön szeméttel, gumival, vagy műanyaggal! Hangsúlyoztam, hogy mennyire fontos, hogy képesek legyünk a jelenleginél sokkal pontosabban és részletesebben mérni és mindenki felé kommunikálni a levegő minőségét és szennyezettségét mindenütt a városban. Beleértve a külső kerületeket (azaz Jaminát, Gerlát és Mezőmegyert is), mert sok panasz érkezik hozzám ezzel kapcsolatban.

Ennél a témánál rendkívül jól kiütközött az előző pontban általam felemlegetett döntési mechanizmus problémája, hogy az előterjesztéseket elbíráló bizottságok – és a közgyűlés is – abból az előterjesztésből kényszerül dolgozni, amit elé tesznek, mindenféle háttérinformáció, elemzés, költségkalkuláció nélkül. A képviselőknek úgy kell döntést hozniuk, hogy a részleteket nem ismerik. A Városfejlesztési Kft. dönt helyettünk azzal, hogy milyen előterjesztést tesz elénk.

Olvasva az előterjesztést, én a megvalósuló fejlesztéseket úgy képzeltem el, hogy milyen jó is lenne a városnak, ha az aktuális légszennyezettségi adatokat Békéscsaba lakossága egy online felületen folyamatosan nyomon követhetné! Jó lenne, ha a Katasztrófavédelem rendszeresen „vadászna” a szeméttel, gumival, vagy műanyaggal tüzelőkre, és a levegőminőség alakulása folyamatosan téma lenne a városban! Ha ezzel kapcsolatban felvilágosító és úgynevezett „érzékenyítő” programok indulnának! Aztán a szünetben Bacsa Vendel jegyző úrral beszélgetve kiderült, hogy nem lesz online felület. Telepítenek néhány mérőállomást, amelyeket az azokat kezelő emberek „manuálisan” leolvasnak, az adatokat pedig elküldik az Országos Meteorológiai Szolgálatnak. Ezt a Szolgálat feldolgozza, majd évente egyszer – valamikor nyáron – közzéteszi a jelentését.

A LIFE program utolsó pontja, egy úgynevezett közösségi kerékpáros rendszer fejlesztése Békéscsabán. A város öt pontján, pontonként 15 dokkolóval ellátott kerékpár szigeteket telepítenek, melyekbe pontonként 10 – 10 db. elektromos rásegítésű kerékpár lesz elhelyezve. Ezek pénzért bérelhető kerékpárok. Olyanok, mint amilyenekből Budapesten a BUBI közösségi kerékpáros rendszer működik (csak itt nem BUBI, hanem BÉBI lesz a neve).

A közgyűlésen kifejeztem aggályaimat: A pesti BUBI rendszerről eleinte – úgy 2014. körül – csak optimista sikerjelentések születtek, azonban az idén ugyanez a rendszer már inkább csak kritikát kapott. A sok cikk és elemzés közül egyet, itt lejjebb csatoltam is Önöknek. A kerékpárok nehezek, rosszul használhatók, a kibérlésükért fizetni kell, ráadásul a kibérlésükhöz 25 eFt-os letétet kell biztosítani. A kérdés, hogy ilyen feltételekkel ki fogja ezt a békéscsabaiak közül rendszeresen igénybe venni? A BUBI rendszer fenntartása Budapesten költséges és évek óta veszteségesen üzemel. Békéscsabán mindenkinek van saját kerékpárja, a rendszert nyereségessé tevő nagy számú turistára – a Kolbászfesztivál időszakát kivéve – nem lehet számítani. A Békéscsabai Városfejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezetője Dr Sódar Anita elmondta, hogy a rendszerre 5 éves fenntartási kötelezettségünk lesz, de a pályázat a működtetési költségeket is tartalmazza. Ha ez így van, akkor rendben van! Gondolom a képviselő urak úgy gondolkodnak, hogy „Ha a városnak egy fillérjébe sem kerül, akkor miért ne!”

Én azért szívesen elolvastam volna néhány bevétel – kiadás kalkulációt. Meg arról is, hogy pontosan hogy fog kinézni ez a levegőminőség mérő rendszer.

Close